Intézmények
Ma 2017. november 23., csütörtök, Kelemen és Klementina napja van. Holnap Emma napja lesz.

Egyházközség - A Templomról

 A templomról, Vitnyéd történetéből ...

Vitnyéd írásos említésével 1256-ban találkozunk először. Valószínű kicsi település volt az óriási kiterjedésű erdő és a vizes, lápos terület a (Hany) határán. Az 1492. évi okirat (Kanizsaiak sárvári és kapuvári uradalmának urbáriumai) nem szól arról, hogy temploma lett volna a falunak. Az 1590 évből származó egyházi összeírások szerint azonban már volt. „Templum. Szentegyházuk vagyon, de most nincsen prédikátoruk.” Vitnyéd ekkor Csapodnak volt a leányegyháza, ahonnan egy Miklós nevű prédikátor járt át ide. A templomhoz tartozott egy halászóvíz és egy kaszáló. Nádasdi Ferenc a birtokot, köztük Vitnyéd tulajdonosa 1643-ban katolizált. Ezt követően tértek vissza őseink is a katolikus hitre. Más falvakat érintő, 1590-es egyházi iratokból tudjuk, hogy ekkor nem volt temploma Ordónak, Hidasnak, Endrédnek, Homoknak. Szergénynek is csak „puszta kápolnácskája” volt.  Az 1594 évi török betörést követő 1597-es felmérésből ismerjük, hogy „Íth Vittnyeden az egyházhoz sem Szántóföld, sem rét nincsen, hanem régtül fogva Magán Szakasztottak halászszó vizet hozzája, úgy mint az ottvaló hosszú híd mellett delrül….. mostan pusztának mondgyák”.

1680 körül égett le a falu, feltehetően fából készült temploma, melyet hamarosan újjá építettek. Erről tudósít az 1696-1697 évi egyházlátogatási jegyzőkönyv, mely szerint „Kicsi temploma a falun kívül van, még nincs befejezve. Kívül, belül elég szép. Keresztelő Szent János tiszteletére van szentelve….. Hordozható oltárkövét Barbacsról kölcsönözték. A temető a templom körül van, gerendákkal elkerítve. A harang egy haranglábon függ a faluban. Szószék, kórus van, de keresztelőkút nincs”. Néhány évvel korábban került Vitnyéd a kapuvári anyaegyházhoz, amely addig a locsmándi főesperességhez tartozott. A templom fenntartását szolgálta egy rét. A plébánosnak volt egy halászó helye a Kis-Rába folyónál, a közhidnál, amelyet Papvizének mondtak, egy kaszálója, amelyet Paprét-jének.

A falunak 296 katolikus és 5 másvallású lakosa volt. A plébános és a kántor Kapuvárról jártak ki. Minden harmadik vasárnap és ünnepnap volt istentisztelet. A 33 éves tudományos képzettségű, Rómában felszentelt plébánost Andor Istvánnak hívták. Az 1714 évi jegyzőkönyvből ismerjük, hogy a falun kívül található, kívül-belül közepesen díszes templom a kuruc-labanc harcokban megrongálódott. A temető kerítését is lerombolták. A kicsi templomnak egy oltára volt.  Száz évvel későbbi, 1813-ban keltezett jegyzőkönyv már a mai templomról tudósít.„A templom szilárd anyagból szentéllyel, sekrestyével, toronnyal az 1794 esztendőben őméltósága Eszterházy Miklós adományából épült. Az adomány nem volt elég, ezért a község még 400 forintnál több támogatást volt kénytelen adni. Az épület száraz, levegős, boltíves, kőtáblákkal lerakott.  Védőszentje Keresztelő Szent János.” Ekkor Tolnay Ferenc volt Kapuvár és Vitnyéd plébánosa. A nagyharangot a vitnyédi Tóth Ferenc adományozta, a két kisebbet a község készíttette. Toronyóra nem volt. A hajóban 16, a szentélyben 2 fából készült padot helyeztek el. A templomot két kőből épített oltárral adták át. A főoltáron Keresztelő Szent János festett képe, a másikon Szent Antal falra festett képe és Nepomuki Szent János szobra volt látható. A templomnak egyik kaszálója a Berek mellett, a másik a Dudás rétek mellett volt.

A temető közvetlenül a falu szélső házai után található, melynek bővítése indokolt. A kisdedek temetését az iskolamester végzi. A hívek magyar anyanyelvűek, két vagy három kivételével mind katolikusok. Minden vasár és ünnepnapon van szentmise. Az iskola elégséges a gyerekek befogadására, de rendezetlen.

 Amikor 1899-ben elkészült, az akkor új oltárkép és a szószék, készítője Antal Ferenc munkájának ellenértékeként megkapott két fából készült barokk szobrot. Az egyik a Pieta-t, a másik Lukács evangélistát ábrázolta. A szobrok kalandos sors után – miközben kiderült róluk, hogy ismeretlen magyar szobrász európa-hírű alkotásai – ma az Esztergomi Keresztény Múzeumban láthatók.  1932-ben Borsa Schulzbach Ferenc festette ki a templomot, a mellékoltár fölött megtalálta az 1794-ben készített Szent Antalt ábrázoló freskót. 1938-tól önálló az egyházközség. 1944-ben a nagyharangot „besorozták”, háborús célra felhasználták. Utódját 1949. február 6-án szólaltatták meg. 1945-ben aknatalálat érte a templom tetőzetét, amelyet a front elvonulása után a vitnyédiek kijavítottak.  

A templom falai szigetelés hiányában annyira vizesek dohosak lettek, hogy 1980-ban le kellett verni a vakolatot kívül, belül 2-3 méter magasságban, azért, hogy egy évi száradás után vízgátló anyaggal bevakolják. De néhány év múlva a falak újra nedvesedtek, most már az új vakolat fölötti térben.

A régi, 1899-ben fából készült oltárképet és szószéket 1982-ben bontották le. Az új oltárképet a félköríves falra Závory Zoltán festette. Ebben az évben került sor a belső falak átfestésére, az ablakok megduplázására is. 1989-ben avatták fel a bejárat mellett elhelyezett az első és a második világháborús hősök és áldozatok nevét megörökítő márványtáblákat. Ebben az évben került a toronyba két új harang is. 1990-ben kapott új stációképeket a templom, amelyek szintén Závory Zoltán alkotásai. 1996-1997-ben cserélték ki a kőlapokat, készült el a mostani márvány padozat. 1999. augusztusától 2000. Májusáig tartott a templom teljes felújítása a lábazattól a keresztig. 2000-ben a belső falak festése, a berendezési tárgyak átfestése történt meg.

2004. novemberében toronyóra került a templomra, melyet Tóth Géza vitnyédi vállalkozó készítetett a székesfehérvári Rancz óragyárral.

2005. év első felében a helyi Önkormányzat elkészítette a templom külső díszvilágítását.

A templom a falu tengelyében helyezkedik el, a Győrt Sopronnal összekötő főútvonal mellett. Talán minden átutazónak magára irányítja figyelmét, amiben megtapasztalhatja a szépséget és a környezeti rendezettséget, mely a faluban élő hívő emberek Isten és egyház iránt érzett szeretetét tükrözi. Aki e sorokat olvassa és egyszer erre felé jár, egy pár percre álljon meg nálunk, nézze meg e templomot, és mondjon el egy-egy fohászt azokért, akik építették, akik áldozatából felújították és akik e falak között gyakorolják és élik meg katolikus kereszténységüket, Istenbe vetett hitüket, reményüket és szeretetüket.

Könyvtár

Művelődési Ház és Könyvtár

Vitnyéd, Fő utca 42.

Szociális

Beledi Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat

Beled, Vörösmarty u. 1.

Tel.: 0696 257 192

        0696 594 013

        0620 924 9772

Ügyfélfogadás Vitnyéden
(Vitnyéd, Fő u. 7.)

Hétfőn 10:00 és 12:00 között és

csütörtökön   12:00-14:00 óráig


      

Orvosi rendelő

Vitnyéd, Mátyás király utca u. 3.

Háziorvos rendelési ideje:

Dr Széles Tünde
Tel: 0620 9520 968

Hétfõ 7:30 - 10:30 Vitnyéd
13:00 - 15:00 Kapuvár
Kedd 7:30 - 11:30 Kapuvár
Szerda 7:30-10:30 Vitnyéd
13:00 - 14:00 Kapuvár
Csütörtök 7:30 - 11:30 Kapuvár
Péntek 07:30-10:30 Kapuvár

Kis-Rába Menti Központi Háziorvosi Ügyelet
Felnőtt sürgősségi orvosi ügyelet

Cím: Kapuvár Dr. Lumnitzer S. u. 10.         

Telefon: 0696 430 104

Nyitva tartás:       
Munkanapokon 15.30-07.30
hétvégén péntek 15.30 - hétfő 07.30

Védőnők

Hámorné Erős Márta

Nap

Vitnyéd
0696 242 987

Kapuvár
0696 241 090

Hétfő ---- -----
Kedd Tanácsadás:
8.00 - 10.00
-----
Szerda ----- ------
Csütörtök ------

Várandós tanácsadás:
8.00 – 10.00

Csecsemő tanácsadás:   13 - 15

Péntek ------ ------

Fogorvosi rendelés

II. számú vegyes körzet
Dr.Lumniczer Sándor u. 10. 1. számú rendelő

Dr. Keszthelyi Melánia

0696 240 128

Hétfő:         8.00-13.00
Kedd:          8.00-13.00 és 16.00-19.00
Szerda:       8.00-12.00
Csütörtök:    8.00-13.00 és 16.00-19.00
Péntek:       8.00-12.00
Minden hónap második péntekén 13.00-17.00
Minden hónap második szombatján 8.00-10.00

Gyermekorvos rendelés

Dr Molnár Emma

Telefon:  06209440358

Nap

Vitnyéd
0696 242 987

Kapuvár
0696 596 546

Hétfő 11.00-12.00 7.30-10.30
Kedd

kéthetente tanácsadás:
8.00-9.30

10.00-13.00
Szerda 10.30-12.00 8.00-10.00
Csütörtök ------ 12.30-15.30
Péntek 10.30-12.00 8.00-10.00